Nem kell összefogás!

A választás előtt, egy minimális programban is megállapodnának? Nem szeretnék egymást, nem válnának szövetségessé, nem egyesülnének, nem bocsájtanák meg egymásnak a megbocsájthatatlant, de valamiben azért előre megállapodnának. Valami olyasmiben, ami az Alkotmány visszaállítására, a választási törvény megválasztására, a sok évre beiktatott méltóságok ellehetetlenítésére, a korrupció csökkentésére vonatkozna.

a választás előtt, egy minimális programban is megállapodnának? Nem szeretnék egymást, nem válnának szövetségessé, nem egyesülnének, nem bocsájtanák meg egymásnak a megbocsájthatatlant, de valamiben azért előre megállapodnának. Valami olyasmiben, ami az Alkotmány visszaállítására, a választási törvény megválasztására, a sok évre beiktatott méltóságok ellehetetlenítésére, a korrupció csökkentésére vonatkozna.

Az okt. 23.-i ellenzéki teljesítmény mindenkit gondolkodóba ejthet. Sőt, akár véleménye megváltoztatására is rábírhat. Azok, például én is, aki korábban azt remélték, hogy az ellenzéki sorokból páran majd képesek lesznek egy színpadon, egymás és az ország iránti tisztelettől és felelősségérzettől vezettetve, saját személyes és pártérdekeik mögé lépni, és valamiféle együttes fellépés hitelét megalapozni … szóval az ilyen reménykedők és naivak alaposan tévedtek. Ami láthatóan megmarad, az a széthúzás, egymás utálata, a múltbeli személyes sérelmek feldolgozatlansága, az egók,  és megélhetési politizálás szomorú katyvasza, és a katyvasz siralmas képe.

                Számomra ma már nyilvánvaló, hogy összefogásból és előválasztásból nem lesz semmi, és ha lenne, annál rosszabb.

Az energiák elherdálása és totális csőd lenne. Ezek a jelenlegi ellenzéki politikai erők nem képesek összefogni egymással, nem képesek közös koncepciót kialakítani, és nem lennének képesek egymás jelöltjei mögé felsorakozoni egy előválasztási hercehurca után. Az egészet tehát el is kellene felejteni.

 

petocz liberális magyarország

De ez talán nem is baj, sőt, jobb is lenne. Mert mi a cél (legalábbis az én célom)? Az Orbán-rendszer és a Fidesz-uralom eltakakítása. Egy olyan garnitúra megszorongatása és visszaszorítása, amelynek népszerűsége amúgy is hanyatlóban van, és amelynek hatalmát ma már főként az ellenzék hiánya betonozza be. Ma a Fidesz gyakorlatilag egyetlen szereplője a politikai életnek, amelyik hatalmi szempontból hitelesnek mondható, és az ország számára átfogó mondanivalóval, történelemmagyarázattal, világképpel, és üzenetekkel rendelkezik. Így persze biztosan meg is nyerik a következő választást.

Lehetne azonban másképpen is.Ha a többi politikai erő nem egymással foglalkozna, hanem önmagukra koncentrálnának. Vagyis, ha a baloldal (MSzP és DK) saját mondanivalóján és megerősítésén fáradozna. Ha végre létrejönne egy liberális-konzervatív jobb-közép centrum, amire annyian áhítoznak. Ha adottnak feltételezzük az amúgy valószínűleg késznek tekinthető Jobbikot. S ismét erőre kapna egy balos zöld pólus. Három-négy ilyen versenytárs már jócsksán elszívná a levegőt a hittelét és karizmáját vesztő Fidesz elől. Még akár kisebbségre is szorulhatnának.

S ha mindehhez ezek a tömörülések, amikor önmagukkal tisztába kerültek, de még a választás előtt, egy minimális programban is megállapodnának? Nem szeretnék egymást, nem válnának szövetségessé, nem egyesülnének, nem bocsájtanák meg egymásnak a megbocsájthatatlant, de valamiben azért előre megállapodnának.  Valami olyasmiben, ami az Alkotmány visszaállítására, a választási törvény megválasztására, a sok évre beiktatott méltóságok ellehetetlenítésére, a korrupció csökkentésére vonatkozna. S mindezt közzé is tennék, konkrétan és előre, pontosan megfogalmazott törvényjavaslatokkal. Ha végre tudhatná a magyar, hogy kire és miért szavaz!

Miért kellene, hogy ez álom legyen? Csak dolgozni kellene végre rajta, és nem a megélhetési politizálás jegyében, tartalmakkal mit sem törődve dörgölőzni és taktikázni.