Szakmaiság, vagy marad a struccpolitika?

A kormányzati drogpolitikában kommunikációs fogásokon és következetes struccpolitikán kívül nem láthatunk semmi aktivitást. A kormány jelenleg három dolgot csinál: tilt, tagad és trükközik. Tilt, mert az a legegyszerűbb, és nem igényel valódi háttér-kutatást, elemzést. Tagad, mert láthatóan nem hajlandó tudomást venni a tényekről. És trükközik, amikor hangzatos kommunikációs fogásként meghirdeti a bizonyíthatóan megalapozatlan és illuzórikus "2020 drogmentes Magyarország" – programot, amiről a szakma minden képviselője pontosan tudja, hogy teljesíthetetlen.

A kormányzati drogpolitikában kommunikációs fogásokon és következetes struccpolitikán kívül nem láthatunk semmi aktivitást. A kormány jelenleg három dolgot csinál: tilt, tagad és trükközik. Tilt, mert az a legegyszerűbb, és nem igényel valódi háttér-kutatást, elemzést. Tagad, mert láthatóan nem hajlandó tudomást venni a tényekről. És trükközik, amikor hangzatos kommunikációs fogásként meghirdeti a bizonyíthatóan megalapozatlan és illuzórikus “2020 drogmentes Magyarország” – programot, amiről a szakma minden képviselője pontosan tudja, hogy teljesíthetetlen.

Eközben a világon minden példa, kutatás, és statisztika azt bizonyítja, hogy a kriminalizáció lényegében semmilyen pozitív eredménnyel sem szolgál a kábítószerek elleni küzdelemben. Nem véletlen, hogy az ENSZ lassan a totális dekriminalizáció álláspontjára helyezkedik, ugyanis figyelik, kutatják és próbálják értelmezni a valóságot. A valóság feltérképezése viszont komoly odafigyelést, sok ráfordított erőforrást és szakmai irányítást igényel. Ismerve a Fidesz-kormány hozzáállását, nem véletlen az sem, hogy továbbra is teljességgel figyelmen kívül hagyja a dekriminalizáció, a prevenció, és a rehabilitáció jelentőségét, és ragaszkodik a teljesen hatástalan, de annál egyszerűbben letudható kriminalizációhoz. Ráadásul a kemény drogokat használók életét is csak nehezítve, időközben felszámolták a tűcsere programot, majd 2016. elején megszüntették a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetet is. Ez volt az az intézet, ami fénykorában állami forrásokból még rendszeresen végzett mélyreható elemzéseket a drogfogyasztási szokásokkal kapcsolatban. Felszámolása előtt jelezni merte, hogy az emberi és anyagi erőforrások nagy részét teljesen feleslegesen kell elpazarolniuk olyan fiatalokra, akik csupán a törvények miatt kerülnek a látómezőjükbe marihuána fogyasztás miatt, így viszont nem jut elegendő idejük és erőforrásuk a valóban segítségre szoruló, kemény drogokat használókra. A helyzet megoldódott, hiszen az intézetet idén megszüntették. A kormány a kábítószer-kérdés kezelését végül teljes egészében (még a felvilágosító tevékenység tekintetében is) a rendőrségre bízta.

Hihetnénk azt is, hogy alapvetően a jó szándék vezérli őket, és az ártalmakat próbálnák csökkenteni, csak nem ismerik a szakmai alapú megközelítést, de ez az illúzió hamar elillan, ha visszaemlékszünk, hogy a második Orbán-kormány első intézkedése volt, hogy legalizálta az otthoni pálinkafőzést, ami szaktudás nélkül akár közvetlen életveszélyt is hordozhat magában. Mindezt tették ráadásul egy olyan országban, ahol szinte nincs olyan család, amely életében nem okozott volna negatív (kimondott, vagy kimondatlan) következményeket az alkohol. Családon belüli erőszak, értelmetlen agresszió, közúti balesetek, alkohol-mérgezés, krónikus májbetegségek, daganatos megbetegedések és sok egyéb megjelenési formája is ismert lehet a társadalom minden tagja számára. Az egyik tűcsereprogramot felszámoló kerületi polgármester – Kocsis Máté mégis élő egyenes adásban tudja kijelenteni, hogy az alkoholfogyasztás még senki halálát nem okozta Magyarországon, miközben egy 2013-as WHO jelentés szerint például elsők vagyunk Európában az alkohol okozta rákbetegségben elhunytak számát tekintve.
A helyzet tehát elkeserítő, a kormányzati hozzáállás pedig hátborzongatóan képmutató. Mindezek következményeként a Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) támogató aláírásgyűjtésbe kezdett a marihuána legalizálásáért annak érdekében, hogy a társadalomra, és embertársaikra semmilyen veszélyt sem jelentő, marihuánát használókat semmiképp se fenyegethesse a törvénykezés szankciója, valamint azért, hogy a manapság gombamód terjedő biofű, vagy herbál napról napra erősödő pusztítását hatékonyan vissza lehessen szorítani. Az egyre nagyobb teret hódító, a szakembereket is komoly nehézségek elé állító, ismeretlen összetételű dizájner-drogok, és a herbál terjedését sem a kriminalizálás, sem a tabusítás nem fogja megoldani.

A marihuána legalizálásával, ahogy azt Hollandiában, vagy az USA több tagállamában is megtették, a kábítószer-fogyasztás kulturáltabb, és sokkal kevésbé veszélyes formáját lehetne elterjeszteni. Egy fejlett társadalom ellenőrzött formában, minden gond nélkül veheti le a tiltott szerek listájáról a marihuánát anélkül, hogy bármilyen társadalmi kockázatot is kellene vállaljon ezáltal. Az orvosi felhasználás azonnal magától értetődővé válhatna, így Magyarországon is kiaknázható lenne a THC-hatóanyagból készített orvosi szerek széles körű felhasználása, melyeket jelenleg a rászoruló betegek kizárólag a környező országokból, illegálisan tudnak beszerezni. A tisztább, és kontrollálhatóbb fogyasztáson, valamint az orvosi alkalmazásban rejlő lehetőségeken felül a legalizáció jelentős költségvetési forrásokat is teremt, óriási munkahelyteremtő lehetőség rejlik benne, tehát a gazdaság fellendítésének is lehet egy pillére. (lásd. amerikai legalizációs folyamatok gazdasági hatásai) Ráadásul mindezek mellé még a szervezett bűnözés egyik bevételi forrását is nagyban tudja csökkenteni egyetlen tollvonással. Sokan mondogatják, hogy a “fű az kapudrog”, ezért nem szabad engedélyezni. Ez az állítás alapvetően téves, és még sosem nyert bizonyítást, én viszont azt mondom számtalan beszámoló alapján, hogy ez az állítás egyetlen szempontból mégis megállja a helyét: jelenleg marihuánához többnyire ott lehet hozzájutni, ahol a valódi, kemény drogokhoz is. Legalizáció esetén azok az emberek, akik valódi drogokhoz nem akarnak nyúlni, de a marihuánát kipróbálnák, azoknak semmilyen kapcsolatba sem kellene kerülni alvilági, feketepiaci szervezetekkel. Tehát a legalizálás még ezt a veszélyes “kaput” is bezárhatná.
A 2020-as, drogmentes Magyarország teljesen irreális célkitűzés, a
figyelmet a valóban kezelhető problémákra, a hosszútávon is valóban
hasznos stratégiák kidolgozására kellene fordítani!
A kérdés csupán annyi, hogy valóban a drogfogyasztás káros társadalmi hatásai ellen szeretnénk küzdeni, melynek első lépése a marihuána legalizálása lehetne, vagy egy újabb fronton mélyítjük tovább az alaptalan előítéleteket, önző, belpolitikai érdekek mentén?

Lassan nem ártana kiemelni a fejeket a homokból…