Alma a Spinozában – Mit ér meg nekünk Lakner Zoltán fél karja?

A barátainkkal jó beszélgetni – ezt eddig is tudtuk. Időnk van, barátaink vannak, hely van, alkalmat teremtünk – hát akkor miért ne? Az Alapítvány a Liberális Magyarországért (baráti körben Alma néven is közismert) vállalkozott arra, hogy megszervezi, rendszeresen találkozhassunk és beszélgethessünk olyanokkal, akiknek kíváncsiak vagyunk a véleményre, akikről tudjuk, számít, mit gondolnak a világról. A Spinoza a Dob utcában pedig örömmel adta oda a színháztermét, amit éppen ilyen alkalmakra teremtettek.

 

A barátainkkal jó beszélgetni – ezt eddig is tudtuk. Időnk van, barátaink vannak, hely van, alkalmat teremtünk – hát akkor miért ne?

Az Alapítvány a Liberális Magyarországért (baráti körben Alma néven is közismert) vállalkozott arra, hogy megszervezi, rendszeresen találkozhassunk és beszélgethessünk olyanokkal, akiknek kíváncsiak vagyunk a véleményre, akikről tudjuk, számít, mit gondolnak a világról. A Spinoza a Dob utcában pedig örömmel adta oda a színháztermét, amit éppen ilyen alkalmakra teremtettek.

Azt találtuk ki, hogy akit elhívunk, azt megkérdezzük, kit szeretne még maga mellett látni a színpadon, hogy aztán hármasban tudjunk tovább beszélgetni.

Lakner Zoltán, a fiatal és népszerű politológus volt az első, akit megkerestünk. Jön persze – felelte, és Pintér Bélát szeretné elhívni.

S hogy egy lapáttal még rátegyen, hozzáfűzte, ő a fél karját odaadná, ha Pintér valóban eljönne.

Eljött, miért ne jött volna. És még Lakner is megtarthatta a fél karját, jobb helyen van az nála.

A Lakner-Pintér párossal erősen kezdett az Alma a Spinózában. Mondanunk sem kell, hogy telt ház volt – s ez azóta is jellemző erre a sorozatra.

Természetesen a közállapotokról beszélgettünk, arról, hogy mi a művészet, a színház felelőssége, hogy tudatosítsa a viszonyokat az emberekben. Szó esett arról is, hogy miért félnek vajon sokan attól, hogy tegyenek valamit – netán lusták lennénk fellépni a hatalom túlkapásai ellen?

Aztán szóba került az is, hogy mennyire fontos ma még a színház, a közönségnek és a hatalomnak egyaránt.

Nyáry Krisztián, aki nagy ismertséget népszerű életrajzaival szerzett, Jaksity Györgyöt hívta el. Velük többek között arról beszéltük, hogy miként változik a világ az elmúlt években. Miben higgyünk, mi a fontosabb, a művészet vagy a gazdaság.

Máté Gábor a nagyszerű színművész, a Katona József Színház igazgatója az író Kiss Tibor Noét hívta el egyenesen Pécsről. Sokat beszéltünk arról, hogy a világ mennyivel bonyolultabb annál, mint amit sokszor gondolunk róla és hogy mennyire számít a látszat. És ha már Máté egy sorozatban egy államtitkárt játszik, akit néha furdal a lelkiismeret azért, amit tesz, hát  hatalom erkölcsösségéről is szót ejtettünk.

Péterfy Gergely író, a Kitömött barbár című sikerkönyv szerzője Péterfy-Novák Évát, a feleségét hívta. Szó esett a nemi szerepeken túl arról s, hogy mit lehet tenni egy liberálisabb, elfogadóbb világért.

Spiró György beszélgetőtársa Sz. Bíró Zoltán volt – természetes hát, hogy a kelet-európai politika sajátosságairól beszéltünk a legtöbbet és arról, miben reménykedhetünk.

Február 25-én Bárdos Deák Ágnest várjuk, aki régi játszótársát, Menyhárt Jenőt választotta. Pár hely még akad, aki el akar jönni, gyorsan regisztráljon a liberalisok@liberalisok.hu oldalon.

Március 25-én a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Surányi György lesz a vendégünk.

Ki legyen vele? Ötletek?

 

(A beszélgetések ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek, úgyhogy fel a liberalisok@liberalisok.hu címre!)