Putyin népszerűsége Magyarországon

A Nézőpont Intézet friss közvélemény-kutatása szerint a magyarok 46 százaléka tartja szimpatikusnak Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és mindössze 28 százaléknyian vannak rossz véleménnyel róla. Ha hinni lehet ennek a közvélemény-kutatásnak, akkor Putyin lényegesen népszerűbb hazánkban, mint Angela Merkel, hogy Jean-Claude Junckerről már ne is beszéljünk (tényleg ne, mert a megkérdezettek egyharmada nem is tudja, hogy kicsoda).

A Nézőpont Intézet friss közvélemény-kutatása szerint a magyarok 46 százaléka tartja szimpatikusnak Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és mindössze 28 százaléknyian vannak rossz véleménnyel róla. Ha hinni lehet ennek a közvélemény-kutatásnak, akkor Putyin lényegesen népszerűbb hazánkban, mint Angela Merkel, hogy Jean-Claude Junckerről már ne is beszéljünk (tényleg ne, mert a megkérdezettek egyharmada nem is tudja, hogy kicsoda).

Korántsem váratlan ez az eredmény, mégis minden demokrata számára nagyon elszomorító. Vlagyimir Putyin diktatórikus módszerekkel vezeti Oroszországot, hazájában politikai ellenfeleit bebörtönzik (Hodorkovszkij), rosszabb esetben meggyilkolják (Borisz Nyemcov),  ez a sors az ellenzéki újságírókat is utólérheti (Politkovszkaja), a választásokat elcsalják, a baráti oligarchák az országot szétlopják és kirabolják. Putyin Oroszországa katonai agressziót hajtott végre  Grúzia és Ukrajna ellen, megszállva tartja Moldávia egy részét, jelenleg Szíriában is igen kétes kalandba bocsátkozik: névleg az Iszlám Állam ellen lép fel, de főleg Asszad elnök hatalmának megszilárdításán fáradozik és annak ellenzékét támadja.

A politikai elemzők Oroszországot az illiberális demokráciák tankönyvi esetének nevezik és ennek vezetőjét méltán tartják a feketeöves illiberális demokraták bajnokának. Ennek ellenére hazájában továbbra is népszerű. Magyarázhatjuk ezt a Stockholm-szindrómával (a túsz érthetetlen érzelmi azonosulása a fogvatartójával), az orosz történelmi hagyományokkal, a reális és vonzó alternatíva hiányával, a nagyorosz nacionalizmussal, sok mindennel. Megértjük ennek a népszerűségnek az okait, de attól még nagyonis aggasztónak érezzük.

Nehezebb feladat elé állít minket a hazai kutatási eredmény magyarázata: vajon miért olyan népszerű hazánkban Putyin? Putyin hatalmának nincs olyan vetülete, amelynek pozitív hatása lett volna hazánkra. Putyin mégis népszerű, sokkal népszerűbb, mint Merkel asszony. Gyanítom, hogy a kettő között van összefüggés. Ezt pedig a magyar kormányzati kommunikáció teremti meg. Ez a kormányzati kommunikáció, de nevezhetjük propagandának is, mára elérte célját, mélyen behatolt a közgondolkodásba. A Nyugat lassan ellenséggé vált Magyarországon. Több éves kemény munka áll emögött: a Brüsszellel vívott szabadságharc, a liberális értékrend folyamatos hibáztatása, és erre a menekültellenes offenzíva tette fel a koronát. Mindezt jól kiegészítette a Keleti Nyitás propagandája. Jóllehet a Keleti Nyitás mind politikailag, mind gazdaságilag igazi méretes kudarc, de kommunikációs szempontból mégis siker. Ezt bizonyítja ez a közvéleménykutatás is: sokan közelebb érzik magukhoz Putyint mint a számunkra legfontosabb partnerország kereszténydemokrata vezetőjét. Merkel asszonyt persze mostanság hazájában is sokan hibáztaják, és az ő   népszerűsége ott is sokat csökkent, ezért nem is az ő alacsony népszerűségét tekinthetjük igazi problémának, hanem azt, hogy Putyin nálunk egyértelműen megelőzi.

Kár, hogy nem hozzáférhető a felmérésnek a pártpreferenciákra vonatkozó adatsora.  Ezért nem tudhatjuk, csak  gyaníthatjuk, hogy Putyin népszerűségének nem egyenletes az eloszlása a pártok támogatói között. Valószínűleg a jobboldalon sokkal többen rokonszenveznek vele, mint középen vagy a baloldalon. Ha ez így van, akkor ez is egy újabb hungarikum: Európa legtöbb országában a kritikátlan Oroszország-szimpátia és Putyin-imádat inkább a baloldalra jellemző (bár az is igaz, hogy  Európa-szerte számos szélsőjobboldali párt és szervezet is részesült orosz támogatásban, és ezzel vádolják Kovács Bélán keresztül a magyar Jobbik nevű pártot is), nálunk ez inkább a jobboldalon tapasztalható.

Jó hír a hazai Putyin-fanoknak, hogy a magyar miniszterelnök február 17-én ismét felkeresi Vlagyimir Vlagyimirovicsot Moszkvában. Hiába, ha február 17, akkor Orbán Viktornak találkoznia kell Putyinnal (tavaly is február 17-én találkoztak). Ezzel is üzennek azoknak a reménykedőknek, akik azt hitték, hogy a legutóbbi találkozó kudarca nyomán visszafogotabb lesz a két vezető kapcsolata, szó sincs erről: minden ott folytatódik, ahol tavaly februárban abbamaradt. Putyin továbbra is számíthat hűséges magyar barátjára és az illiberális állam építésében kifejezetten tehetséges tanítványára.

Az persze jogos kérdés, hogy ez mennyire fogja beárnyékolni a most éppen ígéretesnek tűnő szoros együttműködést az új lengyel kormánnyal. Tavaly februárban az akkori találkozó nem kevés bosszúságot okozott az akkor még ellenzékben lévő PiS vezetőknek, de úgy látszik, hogy kormányunkat ez most sem foglalkoztatja különösebben.

Az egyetlen jó hír a Nézőpont Intézet felmérésében, hogy Barack Obama népszerűsége a magyar lakosság körében még Putyin elnököt is jelentősen megelőzi. Bár Obama elnök tevékenységével és főleg annak eredményeivel (eredménytelenségével) jómagam kritikus vagyok, de annak nagyon örülök, hogy a nyugati világ vezető hatalmának első embere, aki ráadásul a liberális értékrend híve,  mégis jócskán megelőzi Putyint nálunk. Ez azért reménykeltő a jövőre nézve.

 

Néhány fontosabb, korábbi írásom:

http://hvg.hu/velemeny/20151005_A_multikulturalizmus_tenyleg_halott?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201510

http://hvg.hu/velemeny/20151109_Most_Soros_van_soron

http://nol.hu/velemeny/europa-es-a-liberalisok-1577433

http://hvg.hu/velemeny/20151217_Hazardjatek_a_szavakkal